A levélmintás függöny nagyszüleim hálószobájában, a nagypapám barkács-pincéjének hűvössége és szinte éreztem a kakaós krém ízét, amit nővéreimmel ehettünk meg, a sütemény készítése közben. Láttam magam előtt a tájképes tapétát a nagyszobájukban, éreztem a kiállhatatlan kemény díszpárnát, amin nem lehetett kényelmesen aludni a vasárnapi ebéd után.
Kíváncsivá tett a visszaemlékezés, hogy vajon milyen volt mások vasárnap délutánja?
Mivel töltötték a vakációt? Volt-e másoknak is faltól-falig tájkép a nagyszobában csörgedező patakkal? Másoknak milyen hangoktól, illatoktól indulnak be az emlékei?

Ezt a mechanizmust szerettem volna megismerni, kiismerni és rátalálni olyan részletekre, amelyek nem csak számomra fontosak, hanem mások számára is az lehet.

Olyan ez, mint amikor egy régen érzett ízt rögtön meg akarunk kóstoltatni másokkal.
Szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy valós emléket érzünk-e és hogy azt mások is érzik-e. Meg akarjuk osztani azt a bizonyos élményt, azt az ízt, azokkal akik fontosak nekünk. Hisz nem csak az ízre emlékezünk, hanem az ahhoz köthető eseményre. Felidéződnek helyszínek, hangulatok és a történtekhez köthető ismerősök, családtagok.

Gyermekkorunk meghatározó ízei és eseményei ezek, melyek elraktározódtak és beépültek tudatunkba és személyiségünk építőkövei lettek. Olyan élmények, melyekkel nem találkozunk minden nap, mégis elegendő egy falatot megízlelnünk vagy egy illatot megéreznünk és egy teljes kép jelenik meg előttünk. A boldogság íze.

Mikor is éreztük magunkat boldognak? Mitől volt az a pillanat boldog számunkra? Milyen ízek, színek és illatok emlékeit őrizzük a gondtalan évekből?

Kutatásom során 421 személyes történetet és gondolatot dolgoztam fel és rendszereztem.

Tervezőként számomra a felidézés mechanizmusa izgalmas, azok a pillanatnyi "időutazások", melyek hatására még inkább felidéződnek emlékeink. Elgondolkodtatni, hatni, mesélni és megmutatni. Kísérletet tettem arra, hogy ismeretlen és ismerős emberek személyes történeteinek feldolgozása alapján létrehozzak egy olyan rendszert, mely képes meglátni és értelmezni a hasonlóságokat és közös pontokat.

A projekt célja nem más, mint a párbeszéd elindítása, az emlékezés folyamatának segítése és a figyelem tudatosítása egy-egy íz kóstolásakor.

A jellemzők, amelyeket kiemeltem a történetek tartalmi elemzése alatt; öt elkülönülő emléktípust rajzoltak ki. Különböző karakterű élmények, melyek akár mindegyikével rendelkezhetünk. A nagymamánkkal együtt készített süteményektől, a vakáción zsebpénzből vásárolt kakaós palacsintáig akadnak ismerős részletek.

Kutatásom eredményeit egy, öt süteményből álló sorozatban valósítottam meg. Rendszerezésem ehető eredményei, melyek képesek reprezentálni a vizsgált emlékeket, élmény-sütemények.

Mama

Mamával együtt készített porcukros krémes hatlapos.

Nagymamával együtt töltött értékes percek, melyek a tanításról, segítésről és végtelen törődésről árulkodnak. Az elcsent tésztacsücskök, falatok amiket bátran tunkolhatunk, mártogathatunk. Szabad játék a szinte soha el nem fogyó süteményhalmokkal.
A nagymamákról, mamákról és nagyikról megosztott történetekben rengeteg karakterjegy rajzolódott ki. Számos gesztust és érzelmet őriznek ezek az ízek, amit igazán csak tőlük kaphattunk meg.

Kívánság

Anyu mindegyik születésnapomra pudingos, színes csodatortát sütött.

Minden évben várva várt és megismételhetetlen tökéletes nap, ami rólunk szólt. A visszatérő azonosságok és a kívánságok beteljesülésének pillanataival együtt.
Születésnapok, amik végre felkerekítették a korunkat és zsúrok, amiket minden barátunk várt. Izgatott és örömteli pillanatok. Meglepetések és színek a jól ismert ízek között.

Vasárnap

Minden vasárnap a leghabosabb krémest választottam a sarki cukrászdában.

Kirándulások és utazások, melyek megbontották a hétköznapokat. Izgalmas új helyek, melyek csodavilágot mutattak. Különleges és tökéletesnek hitt cukorálmok és otthonos vasárnap délutánok.
Történetek, emlékek igazi nyugodt vasárnapokról, amikor választhattunk a töménytelen tömény szeletek közül. Mindent elrendezős hét utáni jól megérdemelt finomságok.

Vakáció

Magunk szedtük a friss málnát a gyümölcsös kert végében.

Izgalmas szabad hónapok, felejthetetlen nyári szünidők. Csavargások utáni palacsintahegyek és porcukros epertálak.
Önállóságunk első lépései a jól beosztott vagy éppen elszórt zsebpénzünkkel.
Ízek, melyek a szabadság ízeit és emlékeit őrzik. Soha el nem felejthető első táborok, balatoni nyarak és strandok.

Bárcsak

Végtelen álom míg fel nem növök.

Álmok, vágyak és remények, amikhez újra és újra visszatértünk, még ma is. Elérhetetlennek hitt képzeletek, melyek kiszínezték gondolatainkat és álmainkat.
Gyerekkorunk végéig tartó végtelen.
Összehasonlíthatatlan személyes álmok, melyeket meg nem történt emlékként őrzünk. Gyerekkorunkat szimbolizáló színes álomfelhők.